HACCP jogszabályi háttér: milyen feltételeknek kell megfelelni?

2000.évi törvény a kémiai biztonságról
2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról
3/2010. (VII. 5.) VM rendelet az élelmiszer-előállítással és -forgalmazással kapcsolatos adatszolgáltatásról és nyomonkövethetőségről
4/1998. (XI. 11.) EüM rendelet az élelmiszerekben előforduló mikrobiológiai szennyeződések megengedhető mértékéről
19/2004. (II. 26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet az élelmiszerek jelöléséről
36/2014. (XII. 17.) FM rendelet az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról
44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól
47/2011. (V. 31.) VM rendelet az élelmiszer-vállalkozás működéséhez szükséges szakképesítés meghatározásáról
49/2014. (IV. 29.) VM rendelet az élelmiszerekben előforduló egyes szennyezőanyagokra és természetes eredetű ártalmas anyagokra vonatkozó határértékekről, valamint az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő egyes anyagokkal, tárgyakkal kapcsolatos követelményekről
52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről
57/2010. (V. 7.) FVM rendelet az élelmiszerek forgalomba hozatalának, valamint előállításának engedélyezéséről, illetve bejelentéséről
62/2011. (VI. 30.) VM rendelet a vendéglátó-ipari termékek előállításának és forgalomba hozatalának élelmiszerbiztonsági feltételeiről
66/2010. (V. 12.) FVM rendelet a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint ezek hatósági ellenőrzéséről
68/2007. (VII. 26.) FVM-EüM-SZMM együttes rendelet az élelmiszer-előállítás és forgalomba hozatal egyes élelmiszer-higiéniai feltételeiről és az élelmiszerek hatósági ellenőrzéséről
82/2012. (VIII. 2.) VM rendelet a gyártmánylapról
152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól
210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről

ÚTMUTATÓ A VENDÉGLÁTÁS ÉS ÉTKEZTETÉS JÓ HIGIÉNIAI GYAKORLATÁHOZ – Új egységes szerkezetbe foglalt változat (2018-as kiadás)

2-1/1969 számú MÉ előírása a Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási pontok (HACCP) rendszerének alkalmazásáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 178/2002/EK RENDELETE (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 852/2004/EK RENDELETE (2004. április 29.) az élelmiszer-higiéniáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1169/2011/EU RENDELETE (2011.10.25.) a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1924/2006/EK RENDELETE (2006.12.20.) az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról

Ingyenes Telefonos Konzultáció!

Szolgáltatásaink

Új Üzlet Nyitása

Hasznos információk étterem vagy üzlet nyitásához! Kinek kötelező a HACCP rendszer?

Áraink

Részletes árainkért, egyéni kedvezményekért keressen meg minket!

Ajánlatkérés

HACCP-vel kapcsolatos ajánlatkérésére, 4 órán belül válaszolunk, vagy visszahívjuk!

HACCP jogszabály: a legfontosabb tudnivalók

Az élelmiszerek szó szerint az életünk részei kellenek, hogy legyenek és nem véletlen, hogy ez egy végtelenül szabályozott terület, hiszen az emberek egészséges nagyon nagy részben attól függ, hogy milyen táplálékhoz jutnak. Azonban a holisztikus megközelítés sokaknak hiányzik, hiányzott, ebben is hiánypótló a HACCP, amely ha úgy vesszük, nagyon későn, ha úgy vesszük, valószínűtlenül korán, az 1970-es években jelent meg és az 1980-as években kezdett komoly teret nyerni, az Egyesült Államokban. Érdekesség, hogy ebben még az űrverseny is szerepet játszott, hiszen az űrbe különösen fontos volt az egészséges ételek feljuttatása az űrhajósoknak. Hazánkban a HACCP külön löketet kapott Magyarország Európai Uniós csatlakozásával, 2004. májusa óta. Mival a HACCP rendszer magában egy komplex minőségbiztosítás (vagy minőségbiztosítási rész), erre nem egy HACCP jogszabály vonatkozik, hanem több mint húsz idetartozó törvény, rendelet, előírás tartozik. Ezekből tekintünk át néhány példát. Ha a HACCP szót keressük a jogszabályokban, a 2018-as, új, egységes szerkezetbe foglalt kiadású „Útmutató a vendéglátás és étkeztetés jó higiéniai gyakorlatához” című kiadványban rá fogunk találni, méghozzá a 2-1/1969 számú MÉ előírás nevében. Ez a HACCP (vagyis a betűszót kibontva, magyarra fordítva: Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási pontok) rendszer alkalmazásáról szól. Emellett ebben az egységes szerkezetben találunk még négy Európai Uniós (korábbi nevén Európai Közösség [EK]) rendeletet, 2002, 2004, 2006 és 2011 évekből, ezek szólnak az élelmiszer higiéniáról, a fogyasztók tájékoztatásáról, a tápanyagösszetétel és az egészségre vonatkozó állításokról, az élelmiszerjogról, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és élelmiszerbiztonsági eljárásokról is. A magyar törvénykezésben 17 olyan törvényt és rendeletet is találunk, amelyek a HACCP témakörébe tartoznak, ezek 1998-ban, 2000-ben, 2004-ben, 2007-ben, 2009-ben, 2010-ben, 2011-ben, 2012-ben és 2014-ben hozták. Ezek a törvények és rendeletek rendkívül tág témakörökön belül mozognak, az élelmiszerekben előforduló mikrobiológiai szennyeződésektől és a hulladéktól kezdve a kémiai biztonságon és az élelmiszerek jelölésén át egy élelmiszer-vállalkozás működéséhez szükséges szakképesítésekig és a kistermelői élelmiszer-termelésig, -előállításig és értékesítésig mindent találunk itt.